Utoljára frissítve: 2012.12.26.

Induláskor a kérdés mit és hogyan és mivel? A terep építéssel kapcsolatban a válaszok nagy részét a NOCH 71913 Model Landscaping Guide-ból néztem/nézem ki  , korábbi tapasztalatok alapján illetve más sorstársak weboldalairól, így az asztal építésekor leginkább NOCH anyagok épülnek be, bár már az elején látható lesz más gyártó terméke is.

A vezérélésről és elektronikáról majd későbbi fejezetekben lesz szó, most csak annyit röviden, hogy az asztal vezérlése LENZ alapú lesz. Amíg maga az asztal épül csak arra figyelek oda, hogy a rögzített pályán a megfelelő szakaszok és azok betáplálásához a vezetékek kilógjanak a pálya alatti asztal lapból. A szakaszokat rövidre zárom, hogy le lehessen tesztelni járművekkel a pályát anélkül, hogy bármilyen komolyabb vezérlés beépülne az asztalba. A szakaszok a LENZ weblapjain található dokumentációk alapján kerülnek kialakításra, hogy a későbbiekben beépítésre kerülő foglaltság jelzőket könnyen be lehessen kötni.

Váz:

Vékony, 1 cm vastag rétegelt lemezből készült. A fa anyagot táblásan vettem és lapszabászatban 10 cm széles csíkokra vágattam. Először 1,5x1,5-ös (m) táblákat kaptam de később egy fatelepen tudtam rendelni 2x1,25-ös táblát így hosszabb csíkokat tudtam szabatni belőle. A hosszát pedig itthon kör fűrésszel vágtam le. Ha már korábban sikerült volna beszereznem a hosszabb táblákat akkor kevesebb munkám lett volna a toldogatással. A fa lapokat a képeken látható módon csavarozással kötöttem össze.  A létraszerű szerkezetben a fokok 50 cm-enként vannak elhelyezve. Mivel a szerkezet elég hosszú, így könnyen csavarodik, mert annyira nem merev a rétegelt lemez. De ez nem probléma, mert a kellő merevséget majd a pálya alá elhelyezett falapok adják, persze összecsavarozva a kerettel, így nem megengedve az oldalirányú elmozdulást. A szintek közötti eltolást pedig még korábban a házépítésből megmaradt cseréplécekkel oldottam meg.

Alagutak, pálya rögzítés:

Néhány felhasznált anyag:

NOCH alagútbejáró

Faller papír kőzet imitáció

NOCH festék

NOCH ragasztó

A pályának ez a része ROCO Line ágyazatos sínből épült. Sokat gondolkoztam, hogy ez jó megoldás-e vagy nem?

Mivel az összes váltóm ROCO line ágyazatos és mindben van dekóder így nem maradt más választásom. A kérdés inkább az, hogy miként lehetne élethűbbé tenni. Kértem tanácsot a következő weboldalon látható terepasztal készítőjétől (http://dampf.webmedia.hu/index.php?showgal=5), aki az alábbiak szerint írta le a műveletet (remélem nem okoz problémát ha közzé teszek belőle egy kis részt):

-A sineket roco sinszöggel rögzítettem az alaplaphoz.
-A gumitöltés oldalát Pálma faragasztóval vastagon bekentem.
-Roco töltéskaviccsal jó bőven megszórtam, hagytam megszáradni. (A ragasztó kenést és a kavics szórást célszerű kb. méteres szakaszonként készíteni a száradás miatt.) -száradás után a felesleget felporszívoztam egy külön porzsákba gyűjtve, hogy később felhasználható legyen -a sinszálak oldalát Modellmaster matt rozsda színű festékkel végig ecseteltem -az egész töltést mindenestül barna higított diszperziós szinezővel (pl.
Faust) végig fújtam légecsettel
-a sinkoronát roco sinradirral letisztítottam Nagyjából ennyi, a sinszögeket utólag izlés szerint eltávolíthatod.
A váltók mozgó részeire vigyázz, hogy ragasztó vagy festék ne kerüljön!

Nos én ettől némileg eltérek ezen a rövid szakaszon, a következők szerint:

A síneket odaragasztom az alaplaphoz, de nem ragasztok rá kavicsot a töltés oldalára. Mielőtt élesben elkezdtem volna csináltam néhány próba festést és arra jutottam, hogy ha jól van festve nem olyan rossz illetve, nem feltétlen 2 centiről fogom nézegetni. Tehát kompromisszumokat kötöttem magammal. Ugyan a képeken nem biztos hogy olyan szép, de a valóságban szerintem nem olyan rossz, bár az is lehet hogy a fényképezőgép nem tökéletes. Tehát a ragasztás után a sínkoronát a NOCH-os okkersárga festékkel vékony ecsetet használva lefestettem, majd a töltést szintén NOCH barna festékkel kemény szőrű ecsettel lefestettem. Azért lényeges a kemény ecset hogy a töltés imitáció barázdáiban ne álljon meg a festék. (bár lehet hogy jobb megoldás lenne a  festékszóró használata). Ez a munka elég fárasztó egy idő után ezért később arra váltottam, hogy még a sínek leragasztása előtt lefestem, mivel a sínkoronának a két sínszál két oldala miatt ugye négy oldala van és kézben fogva némileg kényelmesebb forgatni, mint az asztal fölött görnyedve festeni. A festésre támadt még jobb ötletem, amit majd egy másik szakaszon próbálok ki, hogy ne üssön el nagyon egymástól (szakaszokon belül nem variálom a megoldásokat). Továbbá van egy előnye ennek a megoldásnak, mégpedig az, hogyha egyszer el kell bontani az asztalt akkor a sínek sértetlenül kivehetőek az ágyazatból, mivel nincsenek összeragasztózva.

Elkezdtem az első alagutat is építeni. Ezt nem a terepasztalon tettem, hanem egy íróasztalnál kényelmesen. A töltésből szikével kivágtam az alagútbejáró talpának a helyét, amivel hibát követtem el, mert csak később derült ki, hogy valószínűleg alacsony lesz. Nem lett túl rossz csak villanymozdony ne menjen arra felemelt áramszedővel mert letörik, még szerencse, hogy mellékvonalnak készült. Az alagutat karton papírból vágtam ki és belülre ragasztottam a FALLER kőzet imitációt. Majd a kartont a pálya aljához ragasztottam szigetelő szalaggal. Ahol íves volt a pálya ott kis csíkokból ragasztottam. Ezután az íves résznél addig deformáltam kézzel amíg a leghosszabb vagonom a falhoz való hozzáérés nélkül át tudott szabadon gurulni. Ezután ecsettel NOCH-os ragasztóval bekentem a karton papírt és hagytam megszáradni. Nagyon merev és szilárd lett. Az alagutat olyan hosszúra csináltam, hogy túlnyúljon a kanyaron és ha benézek a lyukba akkor valósághűnek tűnjön.

Száradás után az alagutat hozzáragasztottam az asztalhoz.

Néhány távlati fotó a rögzített alagútról.

A hobbi nem mehet a család rovására szlogennel a fiaim ott randalíroznak körülöttem, ami az építési munkálatokat nagyban lassítja (2 ill 3,5 évesek). Javítandó a helyzeten, képeken látható "cirkusz" vonat megoldotta a problémát, mert órákon keresztül képesek ide-oda tologatni és így a drágább és törékenyebb járműveket az idegeimmel együtt megkímélik.

Továbbá látható még egy 4 méter hosszú fehér bútor amit az asztalos barátom dobott össze. Később erre lesz feltéve ez a 4 méteres darab. A célom az volt ha egyszer eljut oda az egész projekt akkor a szoba pofásan nézzen  ki és ne minden féle tákolmányokon álljon az egész.

Ágyazat:

A második szinten sokat gondolkodtam, hogy az ágyazat milyen módszerrel készüljön. A terv az volt, hogy új építésű kétvágányú pálya villamosítva beton oszlopokkal.

Mivel a tervezett pálya vágányzat hossza több mint 70 méter így nem mindegy a technológia, mert különben életem végéig kavicsokat fogok ragasztgatni...

Sok weboldalt végig nézegetve jobbnál jobb megoldásokat láttam, de mind macerásnak tűnt. A fentebb említett könyvből néztem ki a megoldást ami mellett végül is döntöttem.

NOCH 99160

Először összeraktam fix ágyazatos sínekkel (ROCO LINE) a pályát ahogy megterveztem a WinTrack-el. Ezután körberajzoltam a tervek szerint a pályát. Ezután a gumiágyazatot leszedtem és kicseréltem a noch-os szivacs alapú ágyazatra, majd a korábban berajzolt vágányközépre visszatettem és odaragasztottam az asztallaphoz. Erre a manőverre azért volt szükség mert a betonágyazatos flexi sínekkel a tervezett íveket képtelenség lenne tartani. Később amikor a ragasztó megkötött kiszedtem a merev síneket és behelyeztem az ágyazatba a flexi síneket. Ekkor vettem észre, hogy a síneket nem is kell rögzíteni, mert az ágyazat megtartja a helyén. Ezzel a módszerrel a ragasztó száradási idejét leszámítva nagyon gyorsan le lehet fektetni a síneket és nem kell ügyelni, hogy ragasztó maszatos lesz a sín talpazata.

Néhány kép a készülő szakaszról:

Vágány festés - Felsővezeték

Itt is a sínszálakat vékony ecsettel és a NOCH okkersárga színű festékével festettem le. Ezen a 4 méteres szakaszon kb. 13-14 méter vágányzat van összesen. A vágányon 2 sínszál van, aminek két oldala van, így kb. 56 méter 1-2 mm vastag csíkot kellett festeni ami rendkívül unalmas. Szerencsére jól sikerült ecsetet választanom és a festék is pont megfelelő állagú volt. Mivel ecsettel történt a festés ezért a sínkoronát mielőtt leradíroztam volna fényesre, pengével végighúzva szedtem le a nagyja festéket elkerülve azt, hogy közelről nézve a sínkorona néhol rojtos legyen a vastagabb festékréteg miatt, ami az ecset használatból adódott.

A felsővezetéket a http://martrain.hu weboldalon leírtak alapján kezdtem el építeni. Idézet:

Viessmann felsõvezeték-rendszer építése

Ugyanúgy, mint a pálya megtervezésekor, ebben az esetben is gondos tervezés szükséges, mielõtt az ember nekiugrik a munkának. Az elsõ pár oszlop kijelölése, szerelése még órákig tartott, most már gyorsan, 'rutinból' megy. Ha egy jókezû modellezõ kitapasztalja a technikát, utána már gyerekjáték szinten hajigálja fel a vezetékeket.

Fontos viszont, hogy az alábbi kellékek a rendelkezésünkre álljanak:
Viessmann 4197 - 'pozicionáló' az oszlopok pontos elhelyezésére
Viessmann 4198 (HO-hoz) - speciális felsõvezeték-hajlító fogó
Viessmann 4190 - egy nagyon 'okos' könyv, melyben táblázatokban, sablonokban meg van adva minden szükséges információ a helyes és pontos munkához, plusz a létezõ összes üzemi körülmény lemodellezett megoldása standard (egyszerûsített) és profi (valósághû) szinten.
Továbbá a szükséges oszlopok, vezetékek, kiegészítõk, stb... és persze az általános kéziszerszámok.

Legelsõ negatív tapasztalatom a Viessmann-al a talapzat-rögzítõ csavarok gyengesége volt. Természetesen egy 2*20-as csavartól az ember nem vár gigantikus szakítószilárdságot, de a mellékelt szerelési útmutatóban leírt 1 mm-es elõfúrt lyukban is 2 fordulat után kettészakadt a csavar. És miután síkban szakad bele a rétegelt lemezbe, így kiszedni nem lehet, kifúrni pedig lehetetlen. Ha mellé/elé fúrunk új lukat máris elment a méret, ami igen fontos, hogy ne ugorjon ki az áramszedõ a vezeték alól. Pár csavar és némi idegbaj után a következõ megoldást tudom javasolni (eddig 26 csavart sikerült így a helyére varázsolni):
A Viessmann utasításával ellentétben 1,5 mm-es fúróval elõfúrt lyukba pici mûszerolajat nyomtam. A talapzat alját vékonyan beragasztóztam, majd a csavart betekertem addig, amíg a ragasztó el nem kezdett kinyomódni a talp és az asztallap közül. Fontos, hogy itt megálljunk a tekeréssel, mert akár egy negyed plusz fordulat után halk pattanást hallatva a csavar feje önállósodik.
Másik tapasztalatom, hogy a gyárilag hajlított munkavezetékek lötyögnek a tartószárakon. Az univerzális vezetékbõl a fent említett fogóval hajlított szárak finoman rápattannak a recés gumira, a gyáriakat többségét tuningolni kellett, hogy fentmaradjanak.

A fent leírtakhoz képest csak annyit csináltam másképpen, hogy a műszerolaj helyett a csavart egész egyszerűen megnyálaztam a becsavarás előtt illetve a talpazatot nem ragasztottam oda. Az első oszlopnál nem fúrtam elő lyukat a csavarnak és szépen belekapott a fába és becsavartam. Nagy lendülettel a másodiknál sikerült előidéznem a fentebb leírt csavar beletörést... Nem mondom, hogy nem káromkodtam egy cifrát... Onnantól kezdve mindig előfúrtam, bár kb. 15-nél a fúrót is sikerült beletörnöm egy óvatlan pillanatban. Onnantól kezdve a félbetört fúróheggyel fúrtam a többi lyukat. Pont olyan hosszú maradt, hogy átérte a falapot. Nem volt probléma, hogy hiányzott a hegye, mert olyan vékony, hogy a farostok között forogva szinte átbújik a fán...

Az egyenes szakaszon 50 cm-es felsővezetékeket tettem fel. Óriási hibája, hogy ténylegesen befeszíteni nem lehet ezért elég sokat kellett bűvészkednem, mire sikerült a szállításból adódó görbületeket kiszednem belőle. Az egyik fotón pl. látszik, hogy sikerült leugrasztani bár a fényképezés közben nem vettem észre...

Domborzat

Első lépésként levágtam két db 4 cm-es csíkot NOCH-os támfal imitációból. Majd ezután hőlégfúvó pisztollyal lassan melegítve a pálya ívéhez próbáltam görbíteni. Ezután lefestettem szürkére majd száradás után összekentem fekete festékes vizes szivaccsal, mint ahogy a fentebb említett könyvben látható. Ezután ragasztottam csak a pálya mellé két oldalra. Majd kis fadarabokból (kb. 800 Ft-ért nagyáruházakban a kandalló gyújtósként árult...) fa ragasztó segítségével elkészítettem a domb vázát. Ezután fém dróthálót ragasztottam rá, majd bevontam gipsszel majd gránit imitált gipsszel. Mindezekről láthatók részletek az alábbi képeken:

Folyt köv...